Egy lány nyara Montrealban

Friss topikok

Címkék

3 rész:)

2012.09.01. 19:08

szerző: Lauren1991

Seb szája egyre közeledett felém, amikor már majdnem megcsókolt,Pie betette a kezét a szánk közé.

- Pie, mit csinálsz? – kérdeztem, de magyarul és ezért ők nem értették.

- Tessék? – kérdezte – mit rontottam el?

- Áh, semmit, mindegy – kicsit elvörösödtem, és amint láttam Seb is. Felmentem a szobámba. És hallottam, hogy rólam beszélgetnek.

- Seb, mit csinálsz? Itt Canadában minden második lány meghalna a csókodért, neked meg az unokahúgom kell?
-Igen felelte felháborodottan.

- Pie, ne pattogj már! Gyönyörű unokatesód van. És a mosolya is varázslatos, és…

- Nincs és… muszáj NEKED MÁR AZ ELSŐ TALÁLKOZÁSKOR MEGCSÓKOLNOD?

- Igen,de amint Nem tettem meg! Sajnos! És én meg az ő csókjáért halok meg!

- Na jó, fiúk, hagyjátok  abba, mert ezt Lc is hallja – szólt bele Jeff – és különben is Pie, Lc fogja eldönteni, hogy kell-e neki Seb vagy esetleg ad Davidnek egy esély!
-Mire én elgondolkoztam magamban   hogy lehet mégis Dav-nek adnom kéne egy esélyt hiszen ő legalább szeret ez biztos. Na de mégsem…Gyorsan elszálltak ezek a gondolataim és úgy döntöttem,hogy  csak is Seb-re fogok koncentrálni…

Ezek után csend lett. Gondolom Pie  lenyugodott egy picit. Pár perccel később kopogtattak az ajtómon.

- Szia Lc, Seb vagyok, bejöhetek?

- Pie tudja, hogy itt vagy?

- Látta, hogy feljövök! Bemehetek?

- Gyere – szóltam ki egy kicsit később, mert fel kellett öltöznöm ugyanis egy szál semmiben voltam mivel zuhanyoztam. Leültem az ágyamra. Seb benyitott. Mosolygott.

- Min mosolyogsz? – kérdeztem, azt hittem rajtam nevet.

- Gyönyörű vagy! – mondta, én pedig elpirultam. Egész délután beszélgettünk!És közelebbről is megismertem. Nem is olyan csajozó gép mint aminek mondta Pie. Egész kellemeset csalódtam benne. :) Este, amikor elment aludni adott egy jóéjt puszit az arcomra. Nagyon édes volt! Azt hittem elolvadok. Az ajtóból még visszanézett rám ugyanis a szobája pont az enyémmel szemben volt. Milyen véletlen. Egész éjszaka vele álmodtam. Reggel az ajtómba találtam egy szál vörös rózsát egy kis kártyával. Ez állt benne:

„Gyere a szobámba, mutatni szeretnék valamit!”

Elmosolyodtam, nem tudtam, mit akarhat. Féltem attól, hogy mi lesz, de bíztam benne, tudom, nem ismerem annyira jól, de hát… a szerelem vak. Nagyon is. És különben is kíváncsi voltam mit akar. Szép csendben a rózsával a kezemben elindultam a szobájába. Az ajtaja előtt egy „utolsó” mély levegőt vettem és csendben benyitottam. Amint láttam senki nem volt a szobába.

- Seb, itt vagy? – kérdeztem csendesen, nehogy felkeltsek valakit.

- Itt vagyok, jött a válasz a szobához tartozó fürdőből. A szívem a torkomban dobogott. Mély és szapora levegőket vettem. Elindultam a fürdő felé. Ott állt a tükör előtt egy száltörölközőbe és borotválkozott. Hihetetlenül erős vágyat éreztem arra, hogy megsimogassam izmos felsőtestét. De nem tettem… vajon mért? Seb odajött hozzám és átölelt. Annyira jó illata volt. Álmomban sem gondoltam volna…

- Zuhanyoztál ma már? – kérdezte kedvesen miközben a hátam, simogatta…

- Igen, köszönöm, épp reggelizni készültem.

- Mit szólnál, ha ma kihagynánk a reggelit és elmennénk kettesben valahova?

-Hirtelen elált a lélegzetem és  csak lestem. Vajon most randizni hívott vagy mi a szösz?:D nahh gyorsan észbe kaptam és reagálnom kellett valamit.

- Mégis hova szeretnél menni, Seb? – kérdeztem mosolyogva… mégis csak randizni megyek álmaim pasijával.

- Nem tudom, majd meglátjuk és eldöntjük, jó? – suttogta a fülembe, ááá, mindjárt elolvadok...Ahogyan hozzáért az ajka a fülemhez az maga volt a menyország… Ekkor benyitottak a szobába.

- Seb, ébren vagy már? Nem láttad Lc-t? Mindannyian őt keressük, de nem találjuk sehol. – mondta Chuck. Seb rám nézett, én megráztam a fejem, ő pedig ezt válaszolta:

- Nem láttam, ma még. Mindjárt megyek, segítek megkeresni, jó?

- Ok – és Chuck ki is ment!

- Na és most? – kérdeztem – ha innen megyek ki az, kicsit durva lesz.

- Nem. Nyugi, én majd előre megyek, lecsalom őket. Te pedig kisurransz. És most már, muszáj lesz együtt reggeliznünk a srácokkal. – kicsit szomorú arcot vágott. Lement és úgy csinált, mintha engem keresne. Én pedig kisurrantam, de sajnos David észrevett menekülés közben…

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://simpleplan.blog.hu/api/trackback/id/tr704746292

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása