8 rész

2012.10.23. 17:18

szerző: Lauren1991

8.fejezet

Visszaöltöztem és mentem volna haza, de  Chuck-nak és Jeff-nek nyoma veszett.

Hívtam őket a mobiljukon. Nem kapcsolható. Kezdtem félni. Aztán fogtam egy taxit és hazamentem. Hétre értem haza. Csak  Pie, Seb és David volt otthon. Láttam, hogy David egyedül ül a konyhában. Odamentem hozzá.

- Szia David. Mi a baj?

- Hát ennyire látszik?

- Nem… mármint igen, de hát a fiúk is besegítettek, hogy rájöjjek.

- Biztos a pletykafészek pasid volt.

- Nem, nem ő mondta.

- Hanem? Biztos Pie…

- Eltaláltad… de mért nem kérted el legalább a csaj számát?

- Nem tudom… el tudod képzelni, hányszor kérdeztem meg már magamtól… David mért? Mért? Már kismilliószor feltettem a kérdést. Nincs rá válasz. Mert hülye vagyok azért. – lehajtotta a fejét.

- Jaj David. – átöleltem a vállát. – lesz nála jobb is. – mondtam bíztatásként.

- Nem, nem lesz. Legalább megpróbállak elfelejteni…– mondta olyan fájdalmas hangon azt hittem, megszakad a szívem.

Eközben hazaért Chuck és Jeff.

- Ti meg hol voltatok? – kérdeztem szemrehányóan.

- Hát meghívtuk Joannát és Lenát a ma esti koncertre.

- Tessék? – kérdeztem megütközve.

- Baj? – kérdezte Jeff.

- Nem, de ugye rólam nem volt szó?

- Dehogynem. Csak rólad beszéltünk… Najó nem. Jeff elvonult Joannával én meg Lenával.

- Szegény csajok…

- Hé, csak nem csajokról van szó? – kérdezte  Pie. – imádom a csajokat. – vigyorgott mellé.

- Najó megyek öltözködni, mert nem soká indulni kell. Tudjátok még nektek is át kéne öltöznötök. - mondtam

Mindenki elment készülődni a saját szobájába. Én is. Bementem a szobámba és egy csomó rózsa volt az ágyamon egy kártyával ellátva.

„Szeretlek!”

Csak ez állt benne, de ez többet mondott mindennél. Tudtam, ki küldte. Gyorsan lezuhanyoztam, átöltöztem egy fekete topba, egy fekte miniszoknyába és egy térdig érő bőr csizmába. Kifestettem magam és elindultam lefelé. Amikor eszembe jutott… úristen ott találkozok Jessie-vel is. Visszamentem megnéztem magam a tükörben és összeszedtem a fiúkat. Szép lassan elindultunk. Nyolc után 15 perccel értünk oda. A fiúk hátramentek a színfalak mögé. Észrevettem Joannáékat, és odamentem hozzájuk. Elkezdtünk beszélgetni és csak repült az idő. Végre kiléptek a színpadra. Seb még ezerszer jobban néz ki a színpadon, mint egyébként. A színpad előtt észrevettem Jessie-t. nyilván engem keres. Szép lassan elindultam felé. Eközben a fiúk a színpadon énekelték az Welcome to my life-ot.  Oda értem Jessie-hez. Elkezdtünk beszélgetni. Furcsa dologra lettem figyelmes a színpadon. Seb  elrontotta a  szöveget, mert észrevette, hogy Jessie-vel beszélgetek. És David is elrontotta a gitárját…akarom mondani a gitár szólóját.:D

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://simpleplan.blog.hu/api/trackback/id/tr534864798

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása